Caminho Português 8. nap

Sziasztok 😊 

Reggelre állítottam ébresztőt mivel magam vagyok a szobába nem fog senki csörögni mellettem. Nyitott ablaknál aludtam és hajnalba akkora hangzavar volt, madarak csiripeltek olyan hangosan és kakas kukorékolt még tiszta sötét volt kint, de a természet ébredezett. Még fejemre húztam a takarót és próbáltam egy kicsit visszaaludni. 

Este kinéztem hogy van több lehető útvonal, én minnél többet a víz mellet szeretnék menni ezért a nem hivatalos útvonalat választottam ami kicsivel több km. Elég jó ki volt jelölve ez az út is méghozzá egy sárga és egy zöld nyíllal. Egy idő után azt vettem észre hogy csak zöld nyíl van amit követek. Elővettem a telefonom és megnéztem , hogy ez fölvit a középső útra amit nem akkartam. Egy jó kis kardió edzés volt a mai. 

Sokáig gondolkodtam ,hogy most mit csináljak, mennyek ezen az úton tovább vagy mennyek vissza a tervezet parti útra. Mindig van visszaút, lehet hogy kicsit megterhelőbb, tenni kell érte plusz pár km-t de ilyen az élet, menni kell tovább amerre a szív húz. Én városokat nem akkarok látni abból van elég ott is ahol élek , úgy hogy telefon segítségével visszamentem a partra. Nem találkoztam egy zarándokkal sem, ami nem meglepő. Mert én a saját görbe utamat jártam. 

Nagyon gazdag élővilága van  ennek a résznek amit reggel sikerült is hallanom. Este Gerhárdal még sokat beszélgettünk és mondta ,hogy ő már látott delfint , méghozzá horvátországban egyik nyaralásán. Az is motivált jobban a parti útra hátha lesz olyan szerencsém nekem is látni egyet. Nagyon nagy páratartalom volt a levegőben ezért is volt olyan fárasztó a mai nap. Sajnos mivel ilyen kitérőt tettem Vigo városában foglaltam szállást. Nagyon nagy , csúnya város, egy percét sem élveztem büdös autók, egy hosszú sugárúton mentem, aminek se eleje se hossza. A hostel nagyon modern és óriási de ez nem zarándokszálló "albergue". Épp véletlenül egy norvég nő is itt szállt meg, már napok óta ismerjük egymást, este is együtt iszogattunk. Nagyon megörültem neki, szeretek magam zarándokolni nem félek de otthonosabban érzem magam ha van egy társ a közelemben. Nem csak az én bakancsom bűzlik a szobába. 😂 amúgy nem büdös de ekkora városba érve kicsit úgy érzem magam mintha én lennék Maugli a dzsungel könyvéből. Ahogy jöttem azon a hosszú sugárúton egy ópapa mutogatott rám és az unokáinak mondta ,hogy Buen Caminót köszönyenek nekem mert ez a sanyóra Santiagoba megy, érdekes egy érzés. 😃

Minden tévedés ellenére nagyon jó nap volt a mai nap is,esőt jósoltak és nem eset,remélem holnap is ilyen szerencsém lesz. 

Puszi mindenkinek 😘🦕