Caminho Português 5. nap

Sziasztok 😊😊😊

Ma pihenő napot tartok , utolsó napom portugáliában. Reggel búcsúztam el Kaisatól ő taxi csónakkal ment át spanyol területre. Én elmentem egy mosodába mindent kimostam és 11kor a komppal mentem át. Így nyugodtan megreggeliztem és búcsúztam portugáliától , felejthetetlen marad számomra ez a rész itt olyan kedvesek az emberek, a hotelba megkérdeztem a nénit hogy hol van a Lavandaria , mivel csak portugálul tud fogot egy papírt meg egy ceruzát és lerajzolta nekem merre mennyek. Nem volt nehéz megtalálni de azért még az utcán is megkérdeztem a zöldséges nénit ő is elmutogatta 😊  Bekapcsoltam a mosást és elmentem megreggelizni nem féltettem egy percre se a dolgaimat ott hagyni, nem hinném hogy valaki itt meglopna egy zarándokot.

Mikor a kompra mentem akkor is az út szélét füvet nyíró bácsi leállította a kis traktorját és mutatta hogy merre menyek pedig nem kértem segítséget. Itt az emberek olyan kedvesek és figyelmesek. Kicsit fájós szívvel hagyom itt őket de tudom , hogy továbbiakban is kellemes lesz az utazás mert rengeteg kedves ember van. Még vártam a kompra lassan gyülekeztek is a zarándokok sokukkal már korábban is találkoztam nagyon jó érzés volt újra látni őket. Van lehetőség taxi csónakkal menni ami összegyűjt 4 személyt és indul de én ma pihenő napot tartottam ezért eszembe se jutot valahova is sietni nyugodtan megittam a kikötőben egy zarándoksört és élveztem a napsütést.

 Még szerintem sosem utaztam komppal vagyis nem emlékszem rá úgy hogy ez új élmény volt nekem egyik országból a másikba vízen át. A legközelebbi albergue 3-4 km található és én ezt csiga tempóval tettem meg ,mivel csak 16 órakkor nyit ki ezért bőven volt időm odaérni.

 Egy nagyon szép erdőn mentem végig szinte magam voltam, előre engedtem pár zarándokot ők biztos messzebbre terveztek menni. Ezen a rövid távon is sok pihenőt tartottam ,jó volt most magam lenni. Egy éve annak ,hogy Santiagoba értem és most újra oda tartok , nagyon sok emlék újra följöt bennem. Akkor is nagyon sok emberel megismerkedtem és egy kisebb csapattal sikerült beérkezni a városba.

Alberguehez érve már hárman előttem voltak köztük volt Paulo az olasz férfi aki segítet nekem mikor a hostelba nem volt vagyis volt foglalásom. Minden nap találkozok vele valahol útközben mindig nagyon megörül nekem átölel és jó utat kíván. Nem érdekli őt hogy én semmit nem értek olaszul csak mondja mondja a magáét közben én pár szót elcsípek akkor vissza kérdezek angolul vagy németül és összerakjuk. Mondtam neki ,hogy holnap hova szeretnék menni és melyik alberguet néztem ki , ere már fogta is a telefonját épp ő is oda tart mindjárt foglal nekem is előre. Komolyan itt mindig minden megoldódik. 

Négykor jött is a hölgy akinél beregisztráltuk magunk és kaptunk ágyat, végre albergue és nem valami hostel ez már mégjobban zarándokos érzést ad  16 személyes szobában kaptam helyet. Elég jó az internet itt úgy hogy fogtam az alkalmon megnéztem az üzeneteim és mamát ,tatát is fölhívtam. Nagyon aranyosak vagytok hogy ennyien gondoltok rám ,nagyon jó érzés. 

Nagyon jó , hogy így alakult a pihenőnapom, a mai km nem számolni valók ez pihenés volt eddig még egy fájdalomcsillapítót sem vettem be bírkózok az izomlázal még a vitaminokat is elfelejtem bevenni 😂 de a kiszáradástól óvom magam 🍺 nagy hőségben erre nagyon oda kell figyelni 😂

Puszi mindenkinek köszönöm szépen a sok szép szavakat és bíztatást. ❤😘🦕

Caminho Português 4. nap

Sziasztok 😀

Este még nagyon fájt mindenem ezért nem akkartam nagy távot tenni de nem így alakult. Reggel a svéd nővel Kaisa-val indultam a parti úton, ami előreláthatóan hosszú és az első bár 16km található de mivel ünnep volt nem dolgozót, írtó meleg volt 30 fok a következő hely még 4km. Még jó hogy a hoztunk magunkal kis elemózsiát meg elég vizet. Így csináltunk kisebb pihenőket az egyik pihinél eldöntöttem ,hogy én is eljövök Caminha-ig és keresni kezdtünk szállást. Már csak nagyon kevés hely közül választhattunk, találtunk egy szobát két személyre de már csak duplaágyas volt, de ez itt már oly mindegy hogy emeletes ágyon alszol egy idegen allat vagy fölött. Együtt mentünk de mégis egymástól távol, én sokat fényképeztem ezért mindig lemaradtam de ő megvárt mindig valahol. A beszélgetéseink az angol német kevert nyelven folytak de azért tanultam pár szavat svédül és ő is tanult magyarul , szórakoztattuk egymást, nagyon sokat nevettünk, főleg az utolsó kínosan nehéz kilómétereken. 

Nagyon sokféle gyík él ezen a környéken és nagyon sokkal találkoztam is már de olyan gyorsak hogy szinte lehetetlen lefényképezni őket. De azért ma egyet sikerült lekapnom 🦎🙂

Ez a szakasz nagyon nagyon nehéz volt ebben a hőségben de fantasztikus 31km mentünk le. Reggel 7-kor indultunk és délután 6-ig úton voltunk sok apró pihenőt tartottunk,főleg az utolsó kilómétereknél,egyszer egy szépségszalon elé ültünk ahol volt kettő szék, előtte persze megkérdeztük hogy szabad e. Kijött a tulaj és mutatta a tetoválását ,hogy ő is már végig ment ezen az úton. Gondolom azért is vannak kitéve székek, mert tudja mit jelent mikor a földről kell fölkelni. 

Bátor ma nem akkart sok képen szerepelni mert ha jött egy kisebb szellő akkor elszált és nekem nehéz minden egyes mozdulat zsákkal a hátamon ha utána kell másznom 😃 de azért végig ott volt mellettem és együtt csodáltuk a tájat.
Puszi mindenkinek ❤😘🦕