2019. május 7., kedd

Caminho Português

Kedves Barátaim és Ismerőseim
Sokan tudjátok már ,hogy újra zarándokolni indulok nemsokára.
Szintén az El Caminora megyek csak most a Portugál úton indulok azon belül a parti úton. Szinte mindenki megkérdezte tőlem ,hogy folytatom e a Blog írását?! Őszintén , NEM terveztem most bloggolni. Hogy miért nem?!
Ezt az útat máskép szeretném most csinálni , offline módba szeretnék menni önmagammal. 😉 Ok amiért így döntöttem az,hogy nem szeretnék internettől függni, vagyis az út olyan részét részesítem most előnybe ahol nincs wifi. Több zarándok  telefon nélkül indul el én annyira bátor még nem vagyok.
De mivel oly aranyosak vagytok és kíváncsiak ezért valamilyen formába dokumentálni fogok erről az úrtól is. 🙂

Rövid összefoglaló az elmúlt évről: 
Tavaly tavasszal megvalósítottam egyik álmom végig jártam a legismertebb zarándokutat az El Caminó francia szakaszát. Nagyon jól éreztem magam ott és még haza sem értem elhatároztam ,hogy egyszer újra elmegyek csak egy másik úton. Nagyon szép emlékeim maradtak az útról , sok zarándokkal megismerkedtem és párral nagyon jóba lettem. 
Nyáron hazautaztam az én kis szülőfalumba,nagyon furcsa érzés volt othon lenni. Ezt nehezen tudom jól megfogalmazni ; amerre csak mentem mindenki gratulált szerintem nem volt olyan ember ,aki nem tudta, hogy zarándokolni voltam. Kicsit olyan érzés volt mint valami sztárt látnának bennem. Olyan sok kérdést kaptam mindenkitől. Annyi sokszor meséltem és meséltem és meséltem el történteket ,hogy már a közvetlen környezetemben élők már fejből tudták. 
Ma egy éve ismertem meg Andrást épp a születésnapját ünnepelte a Caminón ... akkor még nem együtt mentünk. Pár napra rá Burgosban újra összetalálkoztunk és onnét kezdve együtt mentünk Santiagóig. Augustusban kaptam a hírt András eltünt a hegyekben. Sajnos nem találták még mindig meg. Nagyon nagyon megviselt ez a hír ...
Szeptemberbe esküvői tanú voltam a legjobb barátom lagzijában boldog voltam mert nagy nap volt az övék.  De András eltünése nem ment ki a fejemből egy percre se. Mosolyal lepleztem a fájdalmat amit belül éreztem.  
Aztán decemberbe drága Endre barátomat tragikus baleset éri és életét veszti. 
Endre nagyon fontos személy volt az életembe körülbelül 20 éves barátság volt köztünk és számtalan közös emlék. 
Úgy gondolom ezt az utat az ő emlékükre is teszem.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése